Koppány (Kupa) vezér

István a teljes Magyarország ura akart lenni, viszont akadtak nagybirtokosok, törzsfőnökök, akiknek ez az egyéni érdekeit sértette. Főleg a széleken, a Dráva közelében, a Maros mentén és a Meszesen-túli Erdélyben egy-egy törzsfő kivételes hatalomra tett szert, amelyről önként nem akart lemondani. A Dráva melléki Koppány (Kupa) vezér pogány volt, és turulos lobogó alatt, a régi vallás fenntartásának jelszavával lázadt fel István ellen Somogyban; Veszprémig hatolt, és megtámadta a várost. István Esztergomban sietve összevonta hadait. A kor szokásának megfelelően, Hont és Pázmán idősebb német lovagok lovaggá üttették, és mint keresztény, nem az ősi turulos zászlóval, hanem a pannóniai születésű Szent Mártonnal a zászlaján vonult a csatába. Seregét Venczellin német lovag vezette. Veszprém alatt álltak először szemben egymással a magyar keresztény és a magyar pogány lobogók, és a véres harcban a keresztények győztek. Koppány Venczellinnel vívta utolsó párbaját, amelyben elesett. A legyőzöttektől István annyit kért, hogy fogadják el az új viszonyokat és vegyék fel a keresztény hitet. A fényes és gyors diadal az új fejedelem tekintélyét gyarapította. ^{Ref, 72-73 old.}

1000-ben István felvette a királyi címet; így keresztény király lett a magyar állam feje. ^{Ref, 1 old.}