Szilágy megye

Honvédelem a honfoglalás után

Zoltát fia, Taksony követte a trónon. Hogy távol tartsa magától az ellenséget, a magyarság a határok mentén több napi járóföldön át pusztaságot alakított ki. Messze elhajtotta a népet, ha ugyan volt, hogy e terület lakatlan maradjon. Így a besenyők földjétől négy napi távolság, pusztaság választotta el a magyarokat. Nyugaton a német határokat egészen az Enns folyóig feldúlták, úgyhogy a hajdan virágzó falvak és városok helyén csak vadállatok tanyáztak, és a folyókon az utas sehol nem talált átkelő helyet. Délnyugaton bár a Dráva és Száva köze a magyar érdekkörbe tartozott, rengeteg erdős terület lakatlan maradt, és a vadon itt is távol tartotta az ellenséget. Ilyen pusztaságok övezték a haza belsejét. Ezen belül erődítményeket emeltetett a fejedelem, melyeket gyepük-nek neveztek, és védelmüket állandó őrségre bízta. Ahol nem volt folyóvíz vagy mocsár, ott árkot ástak, és mögötte sövényből, fából, földmunkával erődítményeket emeltek, amelyek támadás esetén képesek voltak feltartóztatni az ellenséget addig, amíg a fejedelem a nemzeti haderőt mozgósította. 907-ben a németek a haza szívébe tudtak nyomulni; később, a szélek védelmének köszönhetően, az egész század folyamán nem jutott be az ellenség magyar földre. Ahol az ország belsejéből a fontosabb közlekedési utak a gyepühöz értek, ott katonasággal őrzött kaput nyitottak; egy ilyen kapu Erdélyben a Meszesi kapunál volt. ^{Ref, 53-55 old.}...

Bővebben: Meszesi kapu