Élete
Simeon bolgár király trónralépése óta esküdt ellensége volt a bizánci császárnak. 895-ben Árpád vezér, a császár szövetségeseként nagyobb hadat küldött fia, Levente (Liuntin) vezetésével Bulgáriába. A magyarok diadalmasan harcoltak, viszont a hosszú tusában sokan elvesztek. Azután Simeon király összefogott a magyarok régi ellenségével, a besenyőkkel, és megtámadtatta velük Etelközt. A rajtaütés készületlenül érhette a magyarságot, amely súlyos veszteséget szenvedett, és főleg a Bulgáriában harcolók családjai, sok asszony és gyermek a besenyő mészárlás áldozataivá lettek. Árpád hamarjában összegyűjtötte népét, majd elindult biztoságosabb hazát keresni. Először északnak, Kievnek tartott, viszont ott már szervezett állam állta útját. Így visszafordult a Kárpátokhoz, és a mai Vereckei-szoroson át egy addig ismeretlen, igen gyér népességű földre, a mai Magyarországra bocsátkozott be. Etelköz roppant területét a szerteszét tanyázó magyarság csak lassan és fokozatosan ürítette ki. Egyes rajok, amelyek a besenyők elől a hegyekben és erdőkben húzódtak meg, az Al-Duna mentén és Erdélyen keresztül vergődtek el a magyarsághoz. Ref, 23-24 old.
