Élete
Bárhonnan és bármilyen törzsből is származik a magyar nép, 830 után belépett az európaiak történelmébe, mégpedig a Dnyeper és Don vidékén, a Fekete- és Azovi-tengerek közötti területen, melyet vezére Előd (Lebed) után Lebediának neveztek. A nép hét törzsre (Nyék, Megyer, Gyarmat, Tarján, Jenő, Kara és Kaza) oszlott. A férfiak katonák és vadászok voltak, a nők a családnak szentelték magukat. Vezéreik és főtisztjeik voltak, akiket kende-nek és gyula-nak neveztek. Lebedia délebbi fekvése, enyhébb éghajlata, vízben, erdőben, termő földben való bősége megfelelt a beköltöző magyar nép szükségleteinek. Lovaik, csordáik és gulyáik dús legelőt találtak, a talaj művelésre alkalmas volt, és megtermett a búza, árpa, szőlő, és a mérsékelt éghajlat sok más gyümölcse. Ref, 20 old.
E terület az akkor már nagy hatalmú és virágzó kazár birodalomhoz tartozott, amelytől a magyarok kétségkívül harcban, fegyverrel hódították el. De a kazárok és a magyarok csakhamar barátságos viszonyba kerültek, amelyet Előd azzal pecsételt meg, hogy kazár lányt vett feleségül. E szövetséget a közös ellenség, a magyarral vérrokon, de sokkal számosabb, besenyők elleni védekezés szülte. A besenyők szomszédjaik voltak a kazároknak és magyaroknak, s folyamatonosan támadták őket. Ref, 20 old.
A kazár birodalomban ekkor már a kereszténység az elismert felekezetek közé tartozott. A honvédelem és igazságszolgáltatás, a földművelés, ipar, kereskedelem fejlettsége, a békés munka oltalma és tisztelete jellemezte a kazár államéletet; a polgárosodás legmagasabb fokán álló társadalom volt, amellyel addig a magyarok érintkeztek. Ref, 20 old.
A kazárok nemcsak politikai szövetségben álltak velük, hanem tömegesen csatlakoztak hozzájuk, nagy számban álltak soraikba. Sőt, külön törzzsé tömörültek, és így a magyarok egy nyolcadik törzzsel, a kabarral szaporodtak. Már akkor, a világtörténelembe való első belépésekor tetten érhető volt a magyarság egyik legjellemzőbb tulajdonsága, fennmaradásának egyik titka: beolvasztóképessége és ellenállhatatlan vonzereje. Sőt, már ekkor megnyílvánult egyszerű, de kitűnő hadszervezetének fölénye, mivel a jövevény tömegek magyar módra rendezkedtek be. Ref, 21 old.
A magyarság érintkezésben állt Bizánccal, Európa nagyhatalmával is; hadakozott, kereskedett vele, illetve megismerkedett a bizánci keresztényéséggel. Ref, 20 old.
860-ban a kazárok magyar segítséggel Herszon városát vívták. A városban időző Cyrill (Konstantin) görög hittérítő és szerzetes, később a szlávok híres apostola, a béke érdekében a kazárokat saját táborukban kereste fel. Hazafelé menet magyarokkal találkozott, akik üvöltve támadtak rá, de amint megtudták, hogy bizánci keresztény pap, megszelídültek, meghajoltak előtte és meghallgatván intő szavait, szabadon engedték minden kísérőjével együtt". Ref, 21 old.
Bár a magyarok kitűnő lovasok, jeles nyilasok, bátor katonák voltak, hiányzott hadszervezetükből az egység. A törzsek még nem igen olvadtak össze, és a törzsfőnökök önállóan vezették csapataikat, amely nagyobb hadjáratokban megnehezítette az erők összpontosítását. A hagyomány szerint a kazárok ösztönözték Elődöt, hogy népe fejedelmévé tegye magát, és így olvassza össze a magyarság törzseit. Előd azonban már agg ember volt, és különben sem voltak gyermekei. Maga helyett egy másik vitéz, de szintén öreg törzsfőt, Álmost ajánlotta fejedelemül, aki azonban öregségére hivatkozva, fiát, a férfi kora delén járó Árpádot választotta. Ref, 22 old.
