Bizerei apátság

Az Arad megyei Szépfalu határában mindmáig fennmaradtak a Magyar Birodalomhoz tartozó, 12. századbeli bizerei apátság maradványai. Az apátságot sokáig a glogováci romokban keresték. Györffy György azonosította a szépfalusi határban, ahol a 12. századból való Türkenbrunnen, avagy Török kút ma is látható. Az azonosságot a 2001-2008 közötti ásatások igazolták.

A Bulcsú-féle erőszak

A 13. század közepére a Magyar Birodalom belső rendje és fegyelme súlyosan megrendült, és ez az erkölcsi válság még az egyház legmagasabb köreit is elérte. Jól példázza ezt Bulcsú csanádi püspök esete, aki 1236-ban valóságos magánháborút indított a bizerei apátság ellen, miután bizonyos kegyúri kérdésekben összekülönbözött az apáttal. A püspök katonáival megostromolta és elfoglalta a monostort, majd az apátot harminckét szerzetesével együtt láncra verve börtönbe vetette. A helyükre saját emberét ültette, akit azonban később a pápai követ – mint bizonyított gonosztevőt – elűzött a kolostor éléről. ^{Ref, 296. old.}

IX. Gergely pápa parancsba adta Bulcsúnak, hogy azonnal engedje szabadon a foglyokat. Amikor a püspök megtagadta az engedelmességet, Rómába idézték, ám ő oda sem ment el. Bár végül látszólag kibékült az apáttal, és esküvel ígérte meg a béke megtartását, néhány hét múlva csapatai ismét rátörtek a kolostorra. A támadás során megölték az apátot, annak inasát és egy vendéget is, több szerzetest pedig súlyosan megsebesítettek. A gyilkosságok ellenére a püspök haláláig a székében maradhatott. E belső viszályok és hatalmaskodások alapjaiban gyengítették IV. Béla király tekintélyét és az állam egységét. ^{Ref, 296. old.}